Napi rutin: korlátok vagy keretek?

napi_rutin_korlatok_vagy_keretek_01_1.jpgHogy milyen egy napunk, hogyan indul, mi az, ami mindenképpen bele kerül, és mi az ami soha, azt az évek alatt felvett szokásaink alakítják. Valaki a precíz rendszereket tartja megfelelőnek, van, aki a teljes spontaneitást. Vajon melyik az ideális? Melyiknek mik az előnyei, és van-e arany középút?

Nincs időm semmire...

Hogy néz ki egy napod? Általában ugyanúgy indul, azonos időpontban, azonos körülmények között, vagy éppen ahogy alakul? Gyakran halljuk környezetünkben, hogy: “Nincs időm semmire….” “Kár, hogy egy nap csak 24 órából áll!” “Nem tudok egyszerre két helyen lenni!” Sőt sokszor mi is bedobjuk ezeket a mondatokat, ha éppen idő szűkében vagyunk, vagy el vagyunk maradva egy-egy feladattal. Nem egyedi eset, ha úgy érzed beterítenek a feladatok, vagy kifolyik a kezedből az idő. Szeretnéd, hogy ez megváltozzon? Van egy jó és egy rossz hírem. A rossz, hogy több időd nem lesz. Mindenki ugyanannyi idővel gazdálkodik, ebből kell kihozni a legjobbat. A jó hír viszont, hogy rajtad múlik, hogyan osztod be, és főleg, hogyan éled meg, ezt az időt! Ahhoz, hogy minden beleférjen egy napodba amit szeretnél, jól kell felmérned, mik is a céljaid. Ennek megvalósításának lépéseiről előzőleg már írtam. Ahhoz, hogy egyről a kettőre juss, és ne azt érezd, hogy feleslegesen töltöd az idődet, apró lépésenként vezet az út, és szükséges rendszerben látnod feladataidat.
 

 

Gyermekkor és szokások

A gyermekkorban megélt élmények meghatározóak a későbbiekben. Már a csecsemőkortól fontos, hogy az úgynevezett énélmény, milyen minták alapján alakul ki. Ez lesz ugyanis énképünk, személyiség felfogásunk alapja. Az énélmény egy fontos aspektusa lehet annak megtapasztalása, hogy valami, ami ránk vonatkozik állandó, folyamatosan jelen van, és nem szűnik meg egy pillanatra sem. Ebben igazán fontos szerepe a memóriának, valamint az élmények folyamatos tapasztalásának van. Csecsemőkorban az olyan külső ingerek rendszeres megtapasztalása, mint az érintés és testközelség, segítenek abban, hogy elhelyezhessük magunkat az adott közegben. Eleinte az olyan tevékenységek sorozatos ismétlődése, mint az evés, fürdetés, altatás, ringatás adja azt a folytonosságot, melytől a biztonságérzet kialakul. Ezek nélkül szorongás léphet fel, mely később számos problémához vezethet. Felnőtt életünkben ugyanúgy megjelennek ezek a szorongást kiváltó tényezők, csak másként reagálunk rájuk, attól függően, hogy mi volt az eddigi tapasztalásunk. A rendszeresség, és a kiszámíthatóság tehát már csecsemőkortól kihatással van közérzetünkre. Sajnos erre felnőttként nem fordítunk kellő figyelmet. Azt gondoljuk, hogy az, hogy mikor ébredünk, mikor végzünk egy feladattal, vagy éppen mikor étkezünk, csak pillanatnyi hangulatunkra van hatással. Természetesen akkor, az adott pillanatban érezzük legintenzívebben ezek hatásait, de ha folyamatosan frusztrálódunk, a mindennapi apró feladatainktól, vagy attól, hogy úgy érezzük semmi nem úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor annak hosszú távú következményei lesznek mentális egészségünkre.
 
Ahhoz, hogy ezeket a negatív hatásokat csökkentsük, szokásrendszerek bevezetésével tudunk a legtöbbet tenni. Ezek olyan alapvető igazodási pontok lehetnek, melyek keretet és nem korlátot jelentenek mindennapjainkban. Ahogy egy gyermek is akkor kiegyensúlyozott, ha tudja a nap melyik időszakában mire számíthat, mi felnőttek is akkor érezzük magunkat a legjobban, ha tudjuk mi után, mi következik, és nem kapkodva éljük meg a pillanatot.
 

Igazodási pontok

A legtöbben, nem csak tengetik mindennapjaikat, hanem tevékenyen dolgoznak, alkotnak, gyereket nevelnek, önkéntes munkát végeznek, mégis úgy érzik hiába van rendszer az életükben, nem úgy sikerülnek a mindennapok, ahogy szeretnék. Mi lehet a baj?
 
Népszerű mostanában az éves, vagy negyedéves tervek készítése. Nem csak munkahelyi elvárásként, munkafolyamatokra nézve, hanem egyfajta személyes tervként is. Ezek jó esetben célokat tartalmaznak, melyek elérése lépésről lépésre le van vezetve. Ha van ilyen tervünk azt gondolhatjuk milyen profin kézben tartjuk a dolgokat, hiszen konkrét elképzeléseink vannak arról, honnan hova fogunk eljutni, sőt ehhez még időtervünk is van. Az igen! De akkor miért érezzük azt, random hónap, random napján, hogy nulla lépést tettünk mindezek érdekében? Vagy a következő napon, meg az azt követő kettőn is…., és már el is telt a random hónap az első negyedévünkből, aztán jöhet az újratervezés. Nem a tervvel van a baj feltétlenül, és nem is a gonosz körülmények azok, amik gátolják céljaink megvalósulását, ha azok reális célok persze. A probléma az időfogalmunkkal lehet. Hiába van hosszútávú időtervünk, ha egy napunkat, sőt durvábbat mondok, egy óránkant sem tudjuk megtervezni!
 
Tudom borzasztó sablonos már mindenkinek az “Élj a mostban!” szöveg, de, ez az alapja a jó tervezésnek. Próbálj meg nézőpontot váltani, és a nagy távlati tervekből a részletekre koncentrálni. Egy jó haditerv is akkor működik, ha átlátjuk az egészet, de a részleteket is alaposan kidolgozzuk. Hogyan csináld?
  • Próbálj meg ne heti vagy havi feladatokban gondolkozni, hanem legyen napi terved, akár bontsd le órákra! Ez segít abban, hogy jobban átlásd a napod, és az előtted álló feladatokat, valamint tudj priorizálni.
  • Jelölj ki igazodási pontokat, amik keretezik a napodat: reggeli készülődés menete és időtartama, az ebédidő ideje, egy esti rutin felállítása. Ezek keretbe tudják foglalni a napot, és A és B pont között könnyebben tervezhető az idő.
  • Figyeld meg magad, hogy hányszor végzel olyan tevékenységet, amit nem is akartál: Böngészed a telefonod, görgeted a híreket, videókat nézel céltalanul, egyre többször mész ki cigizni, stb. Írd fel, amikor ilyen történik, és egy hét után visszaolvasva meg fogsz döbbenni, mennyiszer pazaroltad az idődet. Ezután jobban oda fogsz figyelni.
  • Ha valami nem a terved szerint alakul, legyen rá egy másik megoldás. Sokszor előfordul, hogy valamit nem tudunk elintézni úgy, és akkor, amikor szeretnénk. Nem érünk el valakit telefonon, be van zárva az üzlet, nem jön a szerelő stb. Ilyenkor, ha nincs B tervünk az adott időre, akkor eltelhet pár óra úgy, hogy igazából semmit nem csinálunk, és a nap végén ettől frusztráltak leszünk.

Spontán, de keretek között

A fentiek alapján gondolhatod úgy, hogy ezzel elvész minden spontaneitás a napjaidból, de ez közel sincs így. Nem életed minden percét kell ugyanis megtervezned, hanem azokat a teendőket, feladatokat, amik elvégzése nélkül frusztrált lennél. Emellett, nem csak hogy elfér a spontaneitás, hanem kifejezetten kell is. Mikor már jól működik a kialakított rendszered, nyugodtan megtűzdelheted spontán programokkal, vagy változtathatsz rajta menetközben, hiszen nem az a lényeg, hogy mereven ragaszkodj valamihez, akkor is, ha belefeszülsz. A kereteknek, a könnyítés, a hatékonyság, és a jobb közérzet a funkciója, és nem az, hogy korlátozzanak. A spontán élmények pedig színesítik a mindennapokat, új ingereket, élményeket adnak. Ahhoz, hogy ez jól működjön fontos, hogy különbséget tudj tenni spontán és felesleges között. Szóval kevesebb telefongörgetés, és több állandó szokás.

WinTeam

A jó fizikum, az egészséges táplálkozás, és a szellemi fejlődés együttesen adja a harmóniát. Itt arról olvashatsz, hogyan ültesd át mindezt a gyakorlatba.

Friss topikok

Kategóriák

Címkék

adalékanyag (3) ADP (1) adrenalin (1) aktivitás (1) állóképesség (1) AMRAP (1) ásványi anyagok (2) ATP (2) baktérium (1) bélflóra (4) bélrendszer (2) bemelegítés (1) bizonytalanság (1) butirát (1) C-vitamin (1) célok (5) covid (1) csalódás (1) csípő (2) cukorbetegség (2) derékfájdalom (2) diéta (2) Edzés (7) edzettség (1) edzőterem (1) Egészség (3) egészséges reggeli (1) élelmiszer (1) élelmiszeripar (1) elérhetőség (1) Életmód (6) emésztés (2) emésztőrendszer (1) EMOM (1) enzim (1) epe (1) erősítés (1) étkezés (2) étrend (1) facebook (1) fájdalom (2) fehérje (2) fejfájás (2) fejlődés (2) feladat (2) fogyás (1) fogyasztó (1) fokozatosság (1) gerinc (2) GI (1) glikémiás index (2) glükóz (2) gyulladás (2) Hashimoto (1) hasnyálmirigy (1) hát (1) határidő (1) hátfájdalom (1) HIIT (1) home office (1) home training (1) homonok (1) hormonrendszer (2) IBS (1) idegrendszer (3) idő (2) immunrendszer (1) Insta (1) intervall (1) inzulin (4) inzulinrezisztencia (1) izom (5) ízület (1) kalória (1) Kapcsolat (1) kardió (1) kitartás (4) kortizol (2) Közérzet (4) kudarc (1) LDL (1) légcső (1) légzés (1) lyukas bél (1) máj (1) makrotápanyag (1) megoldás (2) mellékvese (1) mellékvese kifáradás (1) mellizom (2) Menstruáció (1) mikróba (1) mikrobiom (2) motiváció (1) Mozgás (1) Nők (1) nyak (1) nyújtás (2) omega-3 (1) omega-6 (1) Önismeret (6) Önvizsgálat (6) otthoni edzés (1) oxigén (1) pajzsmirigy (1) probléma (2) reggeli (1) Rost (2) rutin (2) sérülés (1) SIBO (1) siker (1) sport (5) Stressz (7) szén-dioxid (1) szénhidrát (4) szerotonin (1) szokások (1) szorongás (1) Szülés (1) T3 (1) T4 (1) TABATA (1) tápanyag (2) tápanyagszükséglet (3) tápanyagtartalom (1) Táplálkozás (7) tartósítószer (3) telítetlen zsírok (2) telített zsírok (2) Terhesség (1) tervek (1) Tervezés (4) testedzés (4) testtartás (2) testzsír (2) testzsírszázalék (2) törvény (1) trigger pont (1) Tudatosság (6) tüdő (1) türelem (6) ülőmunka (2) vágy (2) váll (2) Változás (7) vércukor (3) videós edzés (1) vírus (1) vita (1) vitaminok (4) WinTeam (1) Zöldségek (1) zonulin (1) zsír (5) zsírsavak (3) Címkefelhő
süti beállítások módosítása